Surányi Ádám újságíró Hivatalos honlapja

Középhuta: csodafalu a Zemplénben

Középhuta: csodafalu a Zemplénben

Néhány nappal ezelőtt egy nagy csapattal indultunk el forgatni a Zemplén szívében lévő, több településrészből álló Hutára. Szállásunk Középhután volt, tekintettel arra, hogy forgatni mentünk a helyszínre, utunk üzleti célú volt.

image_50426881.jpg

Ha megérkezünk a településre, rögtön a nyugalom és csend szele csap meg minket, ami az egész települést uralja. A december végi hőmérsékletnek köszönhetően nagy szemekben esik az eső, ami ha hóvá alakulna át, olyan látványt biztosítana az ide érkezőnek, ami az egész országban egyedülálló. Csak a patak halk csobogása ébreszt fel elszenderedésünkből a helyszínen, kiemelkedően nagy nyugalmat éreztem. Csak a patak, az eső és én, szinte egybeolvadtam a természettel.

A településen különös építészeti látványosság, hogy minden ház homlokzatában egy vájatban elhelyezett Jézus figyeli az előtte elhaladókat. Középhután az egykori népi építészet remekműveit szinte eredeti pompájukban csodálhatjuk meg. Bár Magyarországnak rengeteg szép települése van, Középhuta mindenképpen ott van a legcsodálatosabbak között.

A Háromhuta nevű település három részből áll. Ezek: Óhuta, Középhuta és Újhuta.

image_67170817.jpg

A népi építészet jellegzetességei a legszebben Középhután tárultak a szemeink elé.

A hűvös téli reggeleken az erkélyünkről elénk tárult egy különös világ, a kéményekből magasan szálló füst egybeforrott az éggel, a felkelő nap csodáját figyelve kirázott a hideg. Ott vagyok, hol megannyi boldog ember él, hűen a keresztény tanításokhoz. A szilveszteri misére folyamatosan érkeztek a helyiek, többségük bő 60 felett járt korban.

Ekkor döbbentem legelsőként arra, hogy a településre ki fog majd vigyázni, ha megannyi néni és bácsi végleg odaköltözik az ő teremtőjéhez?

Ki fogja gondozni ezeket a csodaházakat és portákat? Turisták veszik át a hatalmat a Huták felett?

image_6483441.jpg

Háromhuta három hutájában összesen 123 ember él. Valamikor 900-an is laktak errefelé. A jelenlegi legnagyobb munkáltató itt is az önkormányzat, a legtöbben pedig a közfoglalkoztatásban dolgoznak. A három településrész ragyogott a tisztaságtól, a közelben pedig ott magasodott a regéci vár.

A FELÚJÍTOTT, SZÁZESZTENDŐS PARASZTHÁZAK A ZEMPLÉNI NÉPI ÉPÍTÉSZET REMEKMŰVEI.

A homlokzatról figyelő Jézusról már szóltam, de érdemes azt is megemlíteni, hogy a mestergerenda volt a lakóház tulajdonosának bibliatartója. Egykor úgy mondták, hogy a zempléni ember háza mindig csinos volt.

image_50408961.jpg

Ez látszik is Középhuta épületein. Háromhuta amúgy valamikor a Rákóczi család birtoka volt.

Az erdőgazdálkodást ezen a területen, a legmagasabb szinteken művelik, bármerre is indulunk, hegyre fel, vagy a hegyről le, a Tolcsva patak hangos csobogása végig kíséri az utunkat.

Ha nyugalomra, csendre, gyönyörű építészeti különlegességekre vágysz, mindenképp látogass el Háromhutára.

Hamarosan jövök egy még mélyebb és részletesebb beszámolóval, ahol szó lesz a vendégházakról és a szállásadókról is, hogy könnyebben tudd megszervezni az utazásodat!

- Surányi Ádám -

Középhuta: csodafalu a Zemplénben Tovább
'56 őszén győzött a bátorság

'56 őszén győzött a bátorság

Ötvenhat őszén megelégeltek valamit. Ez a valami régóta gyűrődött, míg végül felgyülemlett és robbant. A magyar nép egy igen bátor nép volt már akkor is. Ugyanis megelégelte Rákosi Mátyás kommunista diktatúráját, a szovjet katonai megszállást, az ÁVH teljhatalmát, a koncepciós pereket, a sajtó-, és szólásszabadság sárba tiprását, a nemzeti jelképeink lecserélését az erőszakos államosításokat, a nyomort és a földek elvételét.

nevtelen-1.jpg

Vágyott a lakkosság a szabadságára és arra, hogy szabadon tudjon boldogulni, gazdálkodni, kereskedni vagy épp külföldre utazni, amikor csak szeretne. A magyarok le akarták rázni magukról az állandó rettegést, amit az országunkat megszálló szovjet csapatok nagy támogatásával tartott fent Rákos Mátyás és társai.

Elsőként az egyetemisták és a fiatalok léptek: megalakult a Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetsége

Az egyetemisták a lengyelek küzdelme melletti szolidaritás kifejezéseként október 23-ra tüntetést szerveztek a budai Bem József térre, ahol az 1848/49-es események lengyel származású hősének szobra áll.

A tüntetés a Petőfi szobornál folytatódott, ahol Sinkovits Imre szavalta el a Nemzeti dalt. Innentől az események spontán módon folytatódtak és alakultak forradalommá…

A fiatalok valahogy most másak, mint akkor lehettek. Meg van-e a mai fiatalokban a tenni akarás vajon a hazáért, a jövőért, a függetlenségért?

Ki állna ki az országért, ha ki kellene? Akkor volt merészségük kiállni és küzdeni az igazukért, ma ezt ki tenné meg? Ki kezdeményezne, ha eljönne egy olyan idő? Te lennél elég bátor!?

 

„1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nincs még egy nap, mely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt – bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat, amit követel.”

 

'56 őszén győzött a bátorság Tovább
Szó nélkül léptem le, most visszatérek

Szó nélkül léptem le, most visszatérek

Talán kicsit furcsa, de olykor szüksége van arra az embernek, hogy kicsit rendet rakjon maga körül. A rengeteg rossz tett vagy rossz döntés, vagy cselekedet  nagyon rossz eredményeket szülhet, ahogy a népnyelv mondaná: "betellik a pohár". De hinni és bízni kell, és a legfontosabb: SOHA ne add fel!

Az én életem mint újságírói élet kicsit nyíltabb, közvetlenebb és talán nem is olyna egyszerű, mert ott vagyok az emberek tudatában, valamit gondolnak rólam, valamilyen kép kialakul a rajtam kívül álló emberekben. A megszólalásaim, a véleményeim, a másokról és világról alkotott képem visszaköszön az olvasóimban is.

Egyszer fent és egyszer lent

Vannak mélypontok az életünkben, amikor olyan dolgokat teszünk amit szégyenlünk és legszívesebben csak elrejtőznénk a világ elől, bezárnánk magunk után a kaput és soha nem nyitnánk ki. Lehet, hogy ez történt velem is. Elkedvtelenedtem, közben a világ szörnyű kíbokat élt át és én pedig nyitogatom lassan magam mögött az ajtót, amit bezártam.


Azt hiszem, hogy most már merek kilépni a kapun.

Elrejtőztem, hogy ne lásson a világ, mert nem jó dolgok voltak mögöttem. Most kinyíltak a kapuk, megoldód(t)nak a problémák talán és újra építem a szárnyaimat, amelyek letörtek.

Van elég baj a világban, azt hiszem ehhez képest az én problémáim eltörpülnek. Az pedig, hogy több száz ezren olvastok, minden problémát megold. Most felálltam, és bátran, merészen futok a jövőbe!

Szó nélkül léptem le, most visszatérek Tovább
A vírus, ami napok alatt megbénította a világot

A vírus, ami napok alatt megbénította a világot

Soha, senki nem gondolta volna, hogy a 21. században valami, vagy valaki megbéníthatja a világot. Ez most sikerült.

koronavirus-kemcso.jpgKép: INTERNET

A legrosszabb rémálmunkban sem gondoltunk hasonlóakra, hogy egyszerre összeomlik a világ. Egy vírus, a vírus, amely által fokozatosan és gyorsan omlik szét mindaz, amit az országok felépítettek. Vállalkozások tízezrei csődölnek be ezek alatt a napok alatt. A védekezést megszervezni sem könnyű, mert olyan dologgal állunk szemben, amiről nincsenek ismereteink. Kutatócsoportok százai vettek górcső alá egy vírust, találgatnak, hogy vajon mivel lehet teljesen elpusztítani. 

Ha azt mondod nekem, egy hónappal ezelőtt, amit most a saját szememmel látok, akkor kikacaglak.

Ma pedig szájmaszkban és gumikesztyűben, teljesen felszerelkezve indulok el vásárolni a helyi közértbe is.

Ennyire kiszámíthatatlan az élet ezen a föld nevezetű bolygón?

Ilyen gyorsan romba tud dönteni egy világot egy parányi vírust? 

Nem kell ide háború, hogy megbénuljon a világ. Elég volt kiszabadulnia egy vírus mutációnak.

Mikor lesz ellenszere?  Mikor tűnik el teljesen? 

Mennyi időnk van még hátra?  

Kérdések, melyek mindig nyitva maradnak, ugyanis erre biztos választ SOHA, senki nem fog tudni nekünk adni...

Mivel minden szervezet másként reagál rá, még az sem biztos, hogy számunkra nem általa ér véget a földi élet...

Surányi Ádám

 

A vírus, ami napok alatt megbénította a világot Tovább
Húsz éve vonult végig a gyilkos cianid a Tiszán

Húsz éve vonult végig a gyilkos cianid a Tiszán


74e4d72a-fb19-436c-977e-b2bca09f15d9.jpegA legsúlyosabb károk a Tisza élővilágában keletkeztek. (Fotók: internet)

A szennyezés miatt több mint 1 200 tonna hal pusztult el.

2000. január 30-án, 22 órakor a nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből 100 ezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába. A minden élőlényre halálos cián koncentrációja kezdetben a magyar szabvány szerint megengedett határérték 180-szorosa volt, a Szamos-Tisza összefolyásánál 135-szörös, a kiskörei víztározónál 34-szeres, Szeged alatt 15-szörös értéket mértek. A legsúlyosabb károk a Tisza élővilágában keletkeztek, ahol a 40 kilométer hosszan elnyúló cianidfolt két hét alatt vonult le. Erre emlékezve az Országgyűlés 2000. június 16-án február 1-jét a Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilvánította.


A Csernobili atomerőmű-baleset óta történt legnagyobb környezeti katasztrófának is nevezték.

4989d5c0-8bd6-46a8-a865-0b82328cde2c.jpeg

A román állam és az ausztrál Esmeralda Exploration közös tulajdonban álló Aurul bányavállalat a Nagybánya-környéki fémbányák meddőhányóból nyert ki aranyat és ezüstöt cianidos kioldással, amelyet a fejlettebb országokban ekkor már nem alkalmaztak. A technológia nagy vízigénye miatt a mérgező mosóvizet ülepítés után újra felhasználták. A Zazár település közelében működő ülepítő gátja 2000. január 30-án éjszaka egy körülbelül 25-30 méteres szakaszon átszakadt. A vállalatnál nem létezett kárelhárítási terv, így nem történt kísérlet sem a szennyezés lokalizálására, sem enyhítésére.

A Magyarországra befolyó Szamos vizében 32,6 milligramm cianidot mértek, az emberi szervezetnek már a 2,86 milligramm is kritikus.

Az írásbeli hivatalos román értesítés 2000. január 31-én este érkezett a Felső-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségre. A magyar vízügyi szervek mindent megtettek a szennyezés hatásainak mérséklésére, a Tisza menti települések ivóvíz-ellátásának biztosítására, az élővilág megóvására, illetve a tömeges halpusztulás után a tetemek eltávolítására. Így sikerült elérni, hogy a Tisza-tó felületének 93 százaléka épen maradt, a kiskörei erőmű alatti szakaszon a holtágak és az árterek csak minimális mértékben szennyeződtek. Az elpusztult halak azonnali eltávolítása is szükséges volt, hogy a mérgezés ne terjedjen tovább a táplálékláncban.

Az áprilisi becslések szerint a Tisza magyarországi szakaszán 1 241 tonna hal pusztult el

A Tisza és a Szamos makroszkópikus élővilágának jelentős része: vízicsigák, kagylók, a folyami szitakötő-fajok lárvái, kérész-lárvák, valamint a védett tiszavirág is túlélték a cianidszennyezést. A ciánfolt február 12-én hagyta el Magyarország területét. A katasztrófa után biológusok úgy becsülték, hogy a halállomány újratelepítése 5 évet vehet igénybe, az élővilág teljes helyreállása pedig 10–20 évet is igénybe vehet, de a Tisza a vártnál gyorsabban tért magához. Fürödni már a szennyezés levonulása után nem sokkal lehetett, 2002-re rendeződött az alacsonyabb rendű élőlények állománya. Három-négy év alatt a vízi élővilág 95 százaléka ismét megjelent a Szamosban és a Tiszában, az ökoszisztéma állapotának egyik szimbolikus indikátora, a tiszavirág túlélte a katasztrófát. A halászati vállalkozások vesztesége azonban óriásinak bizonyult, mert csökkent a hozam, sokáig magas volt a lebegő hordalék és az üledék nehézfémtartalma.

2000. március 10-én újabb tiszai szennyezés történt: a romániai Borsabánya térségében működő bányavállalat ülepítő tározójának gátja az intenzív esőzés és hóolvadás hatására átszakadt, és mintegy 20 ezer tonna nehézfémekkel szennyezett zagy került a Vasérbe, majd a Visó vízfolyáson keresztül a Tiszába. Az ólmot, rezet, cinket magával hozó hullám március 11-én érte el Magyarországot a Tisza tiszabecsi szelvényében, és nyolc nap alatt jutott le az alsó határszelvényig, Tiszaszigetig.

Lerakódott nehézfémek

Magyarország 29,3 milliárd forintos kárigényt jelentett be, amely tartalmazza az élővilágot ért károk helyreállítási költségeit is. Románia az Aurul vállalatot tette felelőssé a szennyezésért, az ottani vizsgálat szerint azonban a katasztrófa „előre nem látható körülmények” következménye. Az Aurul a szokatlanul nagy mennyiségű havazást okolta a történtekért; az Esmeralda Exploration elnöke szerint pedig a károkról szóló beszámolók „rendkívül eltúlzottak” voltak. Miután az Aurul a peren kívüli megegyezésre vonatkozó ajánlatra nem válaszolt, a magyar állam 2001-ben kártérítési pert indított a vállalat ellen. A Fővárosi Bíróság 2006-ban közbenső ítéletként kimondta, hogy a katasztrófáért az Aurul jogutódja, a Transgold is felelősséggel tartozik. Időközben azonban jogerősen lezárult a Transgold cég csődeljárása is a román bíróságok előtt, az eljárásban a teljes kár tekintetében a magyar fél a kár összegszerűsége tekintetében hiányzó jogerős bírósági ítélet hiányában nem tudott bekapcsolódni. A cég törlésével a Fővárosi Bíróság alperes hiányában az eljárást megszüntette.

Habár a katasztrófa hosszú távú következményei sokáig ismeretlenek maradnak, a kutatók azt valószínűsítik, hogy azok nem elsősorban a cianiddal lesznek kapcsolatosak. A legmaradandóbbnak a Tisza a hordalékába, az ökoszisztémájába bekerült és a hullámtérre kijutott szennyezett vízzel a hullámtéri holtmedrek egy részében is lerakódott nehézfémeket tartják.

Biztató jelnek tekinthető, hogy az ökoszisztéma állapotának egyik szimbolikus indikátora a tiszavirág, túlélte a katasztrófát.

 

Húsz éve vonult végig a gyilkos cianid a Tiszán Tovább
A varázslatos magyar tanyavilág: Kistiszahát - ahol Fidel Castro is járt

A varázslatos magyar tanyavilág: Kistiszahát - ahol Fidel Castro is járt

A Rétköz Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik kistája, a Tisza felső szakaszának szabolcsi mélyártere. Helyi neve Rétség volt, amin elsősorban a Tisza közelében fekvő, leginkább mocsara területet értették. Közvetlenül a Tisza partján találjuk meg azt a tanyavilágot, melynek 30 év alatt a lakossága háromszázról-harmincra csökkent. Ez az a hely, ahol Horthy visszajáró vendég volt, sőt Fidel Castro is meglátogatta anno a helyieket, Kistiszaháton jártam, és készítettem nektek egy kis videót is, melyben részletesen bemutatják a helyiek az életüket.

img_1047.jpgFotó: SAJÁT

A Rétköz gyönyörű, varázslatos idillje megfogja, majd megtartja az idelátogatók figyelmét.

Hosszú, sáros út vezet be a tanyavilágok Mekkájába. Egy átlag ember meg sem gondolná, hogy ez a kis zsáktanya, egykoron mekkora méreteket öltött és milyen nyüzsgő élet folyt itt. 

Volt saját iskolája, nem is egy, hanem kettő. Volt saját temploma, közösségi háza, kocsmája, foci pályája, kugli pályája, híres állami gazdasága, ménje, üzemei, kastélya, és még számtalan munkát és megélhetést nyújtó építménye. 

Mit találunk ma a tanyavilágban?

Nincs iskola, nincs templom, nincs közösségi ház, a bolt is bezárt és kocsmát sem talál már itt senki, aki idelátogat.

Akkor mi van itt, amitől mégis gyönyörű ez a hely?

Csend, nyugalom.

Itt hagyott árnyak, házak, magára maradt otthonok.

Természetesen egy gyönyörű folyónk, a Tisza követi a település nyomvonalát, és boldoggá teszi a helyieket.

Kik a felelősek ennek a csodálatos településrésznek a lerombolásáért? 

Kik tehetnek arról, hogy semmivé lett a föld, ahol egykoron több százan laktak?

A videómból minden kiderül:

A varázslatos magyar tanyavilág: Kistiszahát - ahol Fidel Castro is járt Tovább
Magyarország egy eddig alig ismert csodája: a Rétközi-tó

Magyarország egy eddig alig ismert csodája: a Rétközi-tó

 Szabolcsveresmart irányából közelítettük meg a Rétköz egyik legnagyobb csodáját. Ha nyugalomra, csendre, gyönyörű látványra vágysz, akkor ezt neked találták ki. Ha esetleg még horgászni is szeretsz, az már csak grátisz.

15378633296647.jpgFotó: INTERNET Frissmédia

„A Hanság, Ecsedi-láp, Kis-Balaton … – aligha van olyan ember az országban, akiben ezekről a szavakról nem egy vadregényes vízivilág vonzó képe idéződne fel. Sajnos be kell vallanunk, hogy a hajdani Szabolcs megye tiszai árterén elhelyezkedő Rétköz neve nagyon kevesek számára ismeretes a szűkebb pátrián kívül. Pedig ha tudnák, hogy nem is oly régen itt volt a Kárpát-medence egyik legnagyobb lápvidéke! Hogy az ősi vízivilágból a Rétköz sok szempontból többet és jobb állapotban őrzött meg, mint a teljesen megsemmisült Ecsedi-láp, a mesterségesen újjáélesztett Kis-Balaton, és a szocialista építkezés hatásait máig ki nem heverő Hanság.” – ezekkel a szavakkal vezeti be dr. Szigetvári Csaba a „Rétköz – egy vízivilág öröksége” c. kiadványát.1

 Mintegy 1000 méterre a Tiszától, egy gyönyörű helyet véltünk felfedezni, mely 1990 óta a környék lakóinak egyik legkedveltebb kirándulóhelye, de az ország más részein élők ritkán hallhattak eddig róla, pedig a Felső-Tisza vidék 26 éve épült legnagyobb jelentőségű tározója, feltöltött állapotban Magyarország egyik legnagyobb mesterséges tava. 

Most hogyan került képbe?

A tó partján most létrejött és a közeljövőben átadott beruházások nem csak az országban egyedülállóak. 

original_16.jpg

Fotó: INTERNET Frissmédia
A  Rétköz-tó valójában ősi formáció, amely a Duna, a Tisza, a Balaton és a Velencei-tóval egy időben alakult ki.  10000 évvel ezelőtt, amikor a jégkorszak lejárt.  A jég megolvadt, és elhagyta a folyókat és tavakat a Kárpát-medencében .  A Balaton és a Velencei-tó kis testvéreként a Rétköz évezredek óta zavartalanul élt itt, Kisvárdamban, a Rétköz szívében.  A történelmi időkben még mindig Fehér-tónak hívták.  A Fehér-tót egy régi térkép is rögzítette: 1806-ban, a második magyar katonai felmérés során ezt a térképet készítették, és itt jól látható a Kis-Várda, Döghe, Rozsály, Veresmart és Kékcse között a régi Fehér-tó között.  Ha ezt összehasonlítjuk a mai térképekkel, elképesztő mennyiségű egyetértés tapasztalható: a történeti korszakok Fehér-tó megegyezett a mai Rétköz-tóval.

15721781162096.jpgFotó: INTERNET Frissmédia

A mai Magyarország területére vetítve azt láthatjuk, hogy a második legnagyobb vízi világunk éppen a rétköz területén volt megtalálható. Az 1800-as évek elejétől kezdődően szabályozták a Dunát, a Tiszát sőt, emellett a Kárpát-medence teljes vízrendszerét, így tavainkat is. A szabályozás célja egyrészt az árvizek megelőzése és a szántóföldek növelése volt. A tervek olyannyira komolyak voltak, hogy pl. 1776-ban a Balaton teljes lecsapolására is tervet készítettek, amit Mária Terézia királynő is ellenjegyzett, de konkrét tervek készültek a Velencei-tó és a Fehértó-tó teljes lecsapolására is. A Kárpát-medence vizeinek 95%-át lecsapolták ekkor az összes lecsapolt terület majdnem fele akkora volt, mint a mai Magyarország! A legnagyobb munkálatok a Sárréten, a Nyírségben, és itt, a Rétközben folytak. A Rétköz esetében a cél az volt, hogy a területet teljesen megszabadítsák a víztől. Mindent le akartak csapolni. Először szabályozták a Tiszát, majd megépítették a Belfő-csatornát, és a Belfőn keresztül lecsapolták az összes kisebb tavat és folyót. A lecsapolt területeken szántóföldeket alakítottak ki. Sajnos így járta Fehér-tó is, neki sajnos nem kegyelmeztek, mint a Balatonnak. 1880-ra ezt is lecsapolták, a helyén csak egy rét maradt. 

Azóta történt egy s más a területen, de a végeredmény minden esetre egy gyönyörű víztározó, melynek egy része mára természetvédelmi terület. 

Az újjászületett Rétközi-tó

 A tó területe tehát természetvédelmi oltalom alatt áll, az itt újjászülető vizes élőhely igazi madárparadicsom.

A Rétközi-tó mára már nem csak a horgászok által kedvelt víztér - a parton egyre több turisztikai fejlesztés is elérhető, így a szabadidejüket a természetben eltölteni vágyók számára is vonzó célpont.

original_15.jpgFotó: INTERNET Frissmédia

HobbitLak a tó partján, a föld alatt

Varázslatos helyszín a természetben, egy hangulatos erdő és egy magával ragadó tó közvetlen közelében megújuló energia felhasználásával. 

original_13.jpg

Impozáns erdei iskola és élményközpont, ahol számtalan program várja az ide ellátogató vendégeket. A 400 hektáros Rétközi-tavat körülölelő erdőben, közvetlenül a tó partján találhatod meg ezt a gyönyörű kis házikót, mely nem mindennapi elhelyezkedésével és impozáns kinézetével a tóra néző panorámájával egy rejtett világba kergeti lakóit.

A hobbitlak mellett található kikötőben díjmentesen használható csónakok várják a hozzájuk érkezőket.  A csónakok ténylegesen megújuló energiával működnek, hiszen kizárólag evezővel rendelkeznek. 

De ha nagyobb társaság vagy csoport kirándulna errefelé, van lehetőség csoportos hajókirándulásra is. A kb. egy órás kirándulás során egy biztonságos, nyitott katamarán jellegű hajóval bejárhatjátok a tó szinte teljes egészét, megismerve szépségeit.

Fotó: INTERNET HobbitLak és Frissmédia
Kipróbálnád te is ezt a földalatti csodát?

Bővebb info és foglalás:

www.hobbitlak.hu
+36203725572
info@hobbitlak.hu
4496 Szabolcsveresmart, kulterulet 0127/14

Érdemes kilátogatni, keresni egy tűzrakóhelyet és bográcsozni egy hatalmasat a haverokkal, mely közben elétek tárul a tó gyönyörű állat faunája, mely igazán ritka, a rétközben fellelhető madárfajokkal teheti még csodásabbá az itt tartózkodásotok ideje alatt a kirándulást.

A 400 hektáros vízfelület lehetőséget biztosít arra, hogy minden horgászmódszerrel eredményesen tudjunk horgászni. Különálló bojlis tavuk árammal, stégekkel, és vízvételi lehetőséggel ellátott horgászhelyekkel várja vendégeit, míg a csónakos pergető horgászok egyedülálló élményekkel gazdagodhatnak egy ekkora vízfelület felfedezése során. Jegytípusainkról és a horgászat feltételeiről a Rétközi-tó facebook oldalán valamint az ott található elérhetőségeken tájékozódhatnak.

A Rétközi-tó a partról is csodálatos látványt nyújt, még szebb azonban, ha a vízről hajókázás közben tekinthetjük meg. Tovább növeli az élményt, ha mindezt kedvező időjárási körülmények között a naplementét megelőző egy órában tesszük meg. A hajókirándulás minden esetben idegenvezetővel történik, aki részletesen elmeséli a tó történetét, bemutatja növény és állatvilágát.

original_12.jpgFotó: INTERNET Frissmédia

Ahhoz, hogy a Rétközi-tó legszebb részeire is eljuthassunk, egybeolvadhassunk az érintetlen természettel ez a kirándulásunk a legjobb választás, hiszen testközelből láthatunk mindent. Szakavatott túravezetőik segítségével igyekszenek igazi élményekkel megtölteni a túra idejét, bemutatva mindent, ami az igazi természet.

A HobbitLaknál kerékpárkölcsönző is várja az idelátogatót, melyhez kövezett út áll rendelkezésre az egész tó körül, kényelmet adva a kerékpározóknak.

Az ide látogatók örömére tanösvény is készül hamarosan, melyen megjelenítve végigkövethetik a tó élővilágát és történetét. 

Igazán érdemes tehát ellátogatni a Rétköz szívébe, a gyönyörű táj adott, hamarosan egy rendezvényház is kialakításra kerül, ez által a természetben mulatni vágyók is megtalálják a zónájukat, az élővilágot nem megsértve.

Megközelítése: 4 sz. úton, Nyíregyháza - Záhony - Kisvárda. Kisvárdán Dombrád irányába kell kanyarodni, aztán Kékcse irányába jobbra letérni.

- Surányi Ádám -


 

Magyarország egy eddig alig ismert csodája: a Rétközi-tó Tovább
Városból falura... egyszerűen... vajon lehet?

Városból falura... egyszerűen... vajon lehet?

Mindig is megértettem azokat az embereket, akik vágytak a szabadságra, maguk mögött hagyták a város szörnyű, olykor mégis gyönyörű zaját.  Gyönyörű. Igen. Karácsonykor a csillogás, nyáron pedig a gyönyörű szökőkutak... de térjünk vissza, mivel jár a vidéki élet?

jessica-rockowitz-1ihcvdeuqse-unsplash-752x440.jpg

Mindennek meg van a maga szépsége. 

Lassan elérkezünk az év végéhez, itt kopogtat a szilveszter, sokak számára ez a nagy elhatározások, fogadalmak ideje, vagy egyszerűen csak a változtatásoké. Ilyen jelentős változtatás lehet például, ha valaki úgy dönt, maga mögött hagyja a városi élet zaját, zsúfoltságát, és kényelmességét, és vidéken, falun vagy akár egy tanyán próbál szerencsét. Számos ilyen történet van, közös bennük talán az, hogy nem annyira a romantikus elképzelések, mint inkább a tudatosság vezeti sikerre a kiköltözőket.

Csend, nyugalom, szabadság, természetközelség, egészségesebb környezet – talán ezek a leggyakoribb okai annak, ha valaki a városi helyett a vidéki életre vágyik. Persze a vágy, és az elhatározás, illetve még inkább a megvalósítás között hatalmas szakadékok tátonghatnak, és azok közül, akik már végigjárták az utat, talán senki nincs, aki azt mondaná, hogy mindez könnyű. 

Főleg, ha még korábban nem volt ilyenben részed. Ha volt, akkor sem egy egyszerű feladat.

Az önellátó gazdálkodás és egyéb érdekes életvitelek.

Veszünk pár állatot, mondjuk tyúkokat, hogy legyen tojás, kecskét, hogy legyen tej, macskát, hogy ne legyenek egerek, egy kutyát, hogy legyen egy társ.... tudnám még sorolni.

Más ez a vidéki élet. 

Nagyon jó, hogy az ember madárcsicsergésre ébred villamoscsörömpölés helyett. Friss levegőt szívhat, nem pedig a benzingőzt (bár egyesek szerint télen a falvakban sokszor nem is igazán jó a levegő, mert sokan a fűtéshez vegyes tüzelésű kazánt használnak). Csak kilépünk a házunk kapuján, és máris ott az erdő, mező, zöld növények, végtelen terek, ezzel együtt a szabadság érzése. Legtöbben szeretünk kirándulni, kimozdulni a természetbe, ilyenkor talán mindenkiben átfutott már legalább egyszer az a gondolat, hogy milyen jó lenne mindig itt lenni, ebben élni.

De a természetben való élethez az is hozzátartozik, hogy elsősorban az diktál.

A növénytermesztés fázisaiban az időjáráshoz kell alkalmazkodni, az állatokat pedig akkor is etetni, itatni, gondozni kell, „ha esik, ha fúj”, vagy épp farkasordító hideg van. 

Emellett a vidéki élet fontos tényezője a közösség, a kapcsolatépítés a helyiekkel. Egy szakadék is húzódhat az odaköltöző és a helyi lakosok között, ha ingázol az otthonod és a munkahelyed között. A szomszédaid tudják, hogy te lényegében csak aludni jársz haza.

kapalas-1024x614.jpg

Meg is érkeztünk a vidéki élet egyik legvonzóbb tényezőjéhez: a közösséghez. Legtöbben egyetértenek abban, hogy ez ott általában jobb, mint a városban, ahol sokszor még a szomszédainkat sem ismerjük. „A természetbe való visszatérés a közösségbe való visszatérést is jelenti, amikor a természetet keressük, rájövünk, hogy az emberi természet része a közösségalkotás” – vallja egy kiköltöző. A jó közösséghez nemcsak a baráti kapcsolatok, vagy egymás segítése tartozik, hanem olyan egyszerű dolgok is, mint hogy az emberek köszönnek egymásnak az utcán, bárkivel lehet néhány mondatot kedélyesen beszélgetni, sőt, a legtöbb kiköltöző közös tapasztalata, hogy még a hivatalokban is mások az ügyintézők, kedvesebbek, segítőkészebbek, mint a nagyvárosokban.

A vidékre kiköltözők ugyanakkor egy emberként figyelmeztetnek arra, hogy aki ezt a lépést tervezi, legyen tisztában azzal, mire vállalkozik. Elsősorban ne a falusi romantika vezesse, mert úgy esetleg csalódhat. Romantikára nem lehet egy életstratégiát alapozni, pláne gyerekekkel. Mielőtt valaki eladná már meglevő házát, lakását, és összecsomagolna, töltsön el némi időt a kiszemelt helyen, vagy bárhol vidéken, falun, vagy akár tanyán. Lehetőleg télen is. Egészen más kihívásokkal fog találkozni, mint a városban.

Mindannyian egy új világ megteremtésén fáradozunk, amely akár ilyen tettekben is megnyilvánulhat, mint hogy kiköltözünk a világ végére szerencsét próbálni. Lesznek, akik próbálnak lebeszélni. Biztosnak kell lenned magadban, hinned kell, hogy amit csinálsz nem őrültség, és ez nem mindig könnyű. De csak így élhetsz a magad számára tartalmas, és – minden nehézség ellenére – boldog életet.

 

Városból falura... egyszerűen... vajon lehet? Tovább
Magyarnak lenni nem mindenhol egyszerű

Magyarnak lenni nem mindenhol egyszerű

1844. november 13-án fogadták el a magyar nyelvet hivatalossá, azaz államnyelvvé tévő törvényt. Tegnap volt a magyar nyelv napja. 

szelmenc2.jpgSzelmenc -  a kettévágott falu

Magyarul beszélni mindenhol szabad.

Elméletileg. 

Sok rémtörténetet hallhatunk, hogy a szlovákok például téglával dobálják meg a magyar turistabuszokat, ha meghallják azt, hogy az anyanyelvükön társalognak egymással az odalátogatók.

Voltam már én is számtalanszor magyar lakta elcsatolt területeken, sőt, nincs is olyan országrész azok közül amit elcsatoltak, ahol még nem jártam volna, de engem eddig még nem ért hátrány amiatt, hogy használtam az anyanyelvemet. Nem mindenki ilyen szerencsés.

Milyen érzés a régi magyar területeken nem magyarként megszólalni? Milyen lehet az, hogy te nem tudsz csak az anyanyelveden és a hivatalos ügyintézés más nyelven folyik az országodban, ami egykor még Magyarország volt? Milyen az, amikor felhívod a segélyhívó számát és úgy tesznek mintha nem értenék amit te magyarul beszélsz?

Kérdezz meg egy olyan embert, aki magyar földre született, egy településen lakott a rokonaival, barátaival és egyszer csak kegyetlenül elvágta őket a történelem. Soha nem találkozhattak egymással, pedig senki nem költözött sehova. Egyszer csak húztak egy határt a település közepén, külön országba csatolva mindkét oldalát. 

A határon katonák váltották egymást, megtiltva a kommunikáció bármilyen formáját egymás között. Így fordulhatott elő például az is, hogy sokan énekelve tudatták egymással azt, hogy meghalt egyik családtagjuk a határon túlról. Kacsákat úsztattak át a vízen és a szárnyuk alá kötötték az üzenetüket. 

Nem egy kettéosztott országról vagy településről tud a világ. Ilyen volt Berlin, Ciprus, Észak- és Dél Korea. Nálunk pedig Komárom, vagy Sátoraljaújhely.

Szelmencet pedig úgy vágták szét, hogy egyik része sem maradt Magyarországon. 

Magyarnak lenni nem mindig egyszerű feladat. Különösen nehéz a világ különböző pontjain. 

A különböző nyelvek melegéből keltek ki a különböző népek, melyeket az atyafiság és az együttes érdek alapján a közös szó szervezett nemzetekké. Velünk is ez történt. A magyarságot is az atyafiság és az együttes érdek alapján a sors verte egybe; hazát a bátorsággal irányított életösztön szerzett neki, de nemzetté a magyar szó teremtette. Mint jelképes hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye. Kegyelet, hűség és becsület illeti őt.

Tamási Áron

Haza. Négy betű, amelyek nehezebbek, mint húszezer elefánt.

Örök érvényű szavak ezek

- Surányi Ádám -

Magyarnak lenni nem mindenhol egyszerű Tovább
Itt van az ősz, itt van újra

Itt van az ősz, itt van újra

Megérkezett az ősz. Nem hívta senki, de most is, mint minden évben, jött kéretlenül. Magával hozta a deres hajnalokat, a langymeleg nappalokat, murcit kóstolgatós, hűvös estéket. Kint a faágakról őszi szél szaggatja le a sárguló levelet.

Olykor annyira szerencsésnek érzem magam, hogy a szőke Tisza partján lakom, máskor pedig hegyvidékre vágynék. Mindegyik magában rejti a szépségét. De valahogy mégis különlegesebb a víz partjától néhány lépésnyire lakni. Nem keresgetek parkot, nem hallom a város nyüzsgő zaját, csak a csend, a csend és én. Egybe olvadunk. Odakinn érzem a füstös házak illatát, valahogy melegség járja be a szívem, amikor vasárnap hazafelé félúton megérzem a minden házból kirohanó húslevesek illatát. Ez más. Ez egy másik világ. Itthon érzem magam.

Van a Tiszán csónakunk, kétkezi meghajtásos és motoros is. Sok barátom eltűnődik azon, hogy évente miért csak egyszer-egyszer vagyok a vízen. Minden évszak kezdetén és végén.

Egyszerűen, ha tehetném minden nap ott ülnék. – mondják ők ezt nekem.

A napokban néhány órás körtúrára vittem őket. Miközben megérintett az ősz szele. Gyönyörűen sikló csónakunk szelte a habokat a fodros Tiszánk meseszép, csillogó, most különlegesen tiszta vízén, miközben elbeszélgettünk eme szép folyó nem mindennapi eseményeiről. A ciánszennyezésről, a folyamatosan szűnő szemétáradatról, a gyönyörű gémekről. Mely közben megpillantunk egy hód várat a sárguló falevelek rejtekében a partoldalban.

Közben tekintetünket az égre szegezve gyönyörködhettünk az idei ősz első legszebb teremtményeiben. Fent a magasban hangosan gágogó vadludak érkezését figyelhettük meg. Megérkeztek az ősz hírnökei. Csodálatos teremtmények ők, ahogy felveszik speciális, őket segítő V alakjukat, a „szőke” Tiszára nézve pedig látjuk árnyékukat.

Ősz. Egy olyan évszak, amikor a világ kicsit megnyugszik, ilyenkor számba vesszük azt, amit eddig elértünk.

A színes falevelek játszadoznak szemünk előtt, mintha egy valódi csodát látnánk. Egy mozgó festményt, mely kék égén vadludak suhannak át. Gyönyörű.

Itt van az ősz, itt van újra,

S szép, mint mindig, énnekem.

Tudja isten, hogy mi okból

Szeretem? de szeretem.

- Surányi Ádám -

Itt van az ősz, itt van újra Tovább
süti beállítások módosítása